Dimanikus idézet

„A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít bele.” - Kodály Zoltán

A Kodály Zoltán Népfőiskola névadója - karácsonyváró hangverseny

     

    Advent 3. vasárnapjának, az öröm vasárnapjanak előestéjén az öröm hangjai szólaltak meg a szovátai római katolikus templomban. Az adventi várakozás csendes örömében már megcsillantak a karácsonyi öröm fényei is.

      Az ünneplés másik oka: december 16-ához kötődik. Ezt a dátumot minden Kodály-kórusban felnövő gyermek ismeri: Kodály Zoltán Tanár Úr születésnapja. Külön öröm a kórus számára ez az ünnep, hiszen Kodály Zoltán szellemében folyik a kórusmunka a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek és Ifjúsági Karban. Mit is jelent ez? Kodály Zoltán, a nemzet nagy nevelője, zeneszerzője mélyen hívő katolikus ember volt. Istenszeretete mély emberségében nyilvánult meg. Szerette és értékelte a falusi egyszerű emberek dalát, a magyar népdalnak olyan megbecsülést szerzett, hogy ma az egész világ csodálja és szereti. Kodály Zoltán hitt a magyarság és a kultúra erejében, nagyon szerette a gyerekeket, gyönyörű műveket komponált nekik. Sok figyelmet fordított a kicsinyek zenei nevelésére, azt vallotta, hogy a gyerekeket csak a legértékesebb muzsikával lehet nevelni, mely a lelkükre is hat, mert „a gyereknek a legjobb is csak éppen elég jó”.

     Kodály Zoltán nyomdokain járva a kórusműhely munkájának kiszélesítésére jön létre a Kodály Zoltán Népfőiskola, mely a gyerekek mellett a szülőknek, családoknak is kínál lelkiségi, kulturális programokat. „A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol.” A népfőiskola célkitűzése: megerősítés legmélyebb gyökereinkben: hitünkben és kultúránkban.

 

    Az este meghívott vendége, Sárközi Sándor, Csíkszeredában élő piarista atya, kórusunk régi barátja volt. Sándor atya először Kodály Zoltánt méltatta, aki a legsötétebb 60-as években, köztiszteletben álló zeneszerzőként, zenepedagógusként, világszerte elismert szaktekintélyként is bátran megvallotta hitét.  A piarista atya személyes élményét is megosztotta Kodály Zoltánról. Ezek után bensőségesen szólt at atya az álmok beteljesüléséről, az Isten irgalmáról, a kicsinyek öröméről, a szegények alázatáról. 

     Az ünnepség második része az adveni mise volt, melyet Sárközi Sándor piarista atya Köllö Tibor plébánossal koncelebrált. A plébános az adventi készületben a szellemi-lelki kincsek gyűjtésére biztatott, a csendes, szorgalmas munka gyümölcseként megszólaló tiszta harmóniákra hívta fel a figyelmet, mely csak a szív tisztaságából születhet meg.

     Ezen a karácsonyváró hangversenyen magyar kóruskultúránk kincseit hozta el az énekkar az érdeklődőknek. Beköszöntőként Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz c. műve hangzott el. Ezt követte Kocsár Miklós Kányádi Sándor versére komponált „Jó szánút, jó fejsze” című műve. A kora-barokk zeneszerző, Monteverdi angyali harmóniái után két Máriáról szóló mű következett: Kodály Zoltán: Ave Maria és Kocsár Miklós: Salve Regina c. műve. Ezt követően néhány Kodály-mű hangzott el. A János-napra szóló Nagyszalontai köszöntőben nemzetünkre kértünk áldást, majd az Angyalok és pásztorok c. két kórusra komponált gyermekkari mű következett, melyről Kodály Zoltán egyik kedves tanítványa így írt: „… gyermekeink, akik ajkukra veszik ezt az éneket, talán megtanulják belőle, hogyan kell elindulni az álmok után, frissen, bátran, akárcsak azok az egyszerű pásztorok, akiknek nem földi fény, csak egy messzi égi csillag volt a vezetőjük, akik megtalálták üdvözítőjüket és felismerték a királyt rongyos istállóban, jászolban, nagy szegénységben is... A mostani süllyedő világban, magyar gyermekek, valóban nem kaphattak értékesebb karácsonyi ajándékot ennél az éneknél. Ne is késsetek semmit, csak induljatok, a csillag tiszta fénye után...”  A Kodály-művek során az Esti dal zárta. Ez a mű talán legközismertebb kórusműve Kodály Zoltánnak. Mindenütt a világon éneklik. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar is megpróbálkozott vele, ajándékul mindazok számára, akik szép harmóniák reményében jöttek a templomi karácsonyváró hangversenyre. Az „Esti dal” a csodaszép esti imádság feldolgozása négy szólamú kórusműként. Eredetileg vegyeskarra íródott, de Kodály a gyermekeket is megajándékozta vele. Megszólaltatása nem olyan egyszerű, mint azt a csendes népdal és a szép harmóniák sugallják.  Kocsár Miklós magyar karácsonyi ének feldolgozásait énekelte befejezesül a kórus, szeretettel köszöntve Kocsár Miklós zeneszerzőt, aki december 21-én ünnepli 80. születésnapját.

 





| Az Erdélyi Tündérkert Alapítvány és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közös honlapja | Lépjen kapcsolatba velünk |
| www.erdelyitunderkert.hu | www.marosszekikodalygyermekkar.hu | Cím: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 20-26. |
| Postai címek: 545500 Szováta, Tavasz u. 91. Románia, 1092 Budapest, Knézich u. 5-7. | Telefon: +40 743 862 517, +36 30 689 01 67 |