Dimanikus idézet

„Az ember képzésével, nevelésével jobbá tehető a világ.” - Az iskolanővérek szabályzata

Balassa Sándor

BALASSA   SÁNDOR

    


Balassa Sándor (Budapest, 1935. január 20. –) Kossuth-díjasmagyarzeneszerző.

Pályája:

A Bartók Béla Konzervatóriumban karvezetést tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti FőiskolánSzervánszky Endre tanítványaként zeneszerzést.

 1964-től a Magyar Rádió munkatársa lett, ahol 1980-ig a zenei főosztályon dolgozott zenei rendezőként. 1981-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékén hangszerelést tanított adjunktusként, majd docensként, 1993-tól egyetemi tanárként.

Főbb művei:

  Kamarazenék

  Dalok és kórusművek

  Zenekari művek

  Kantáták

  Operák

             BALASSA      SÁNDOR          GONDOLATAIBÓL

 Szegény családból származom és már gyermekkoromban ismertem a parasztság tragikus  helyzetét a háború után, a gyári munkások normákkal sanyargatott mindennapjait, a megalázott, hazugságra kényszerített értelmiség életébe is bepillanthattam. A Magyarországra törő szovjet csapatok az országot megszállták, lakóinak nagy részét letiporták, menekülésre kényszerítették, kényszermunkára hurcolták, a lakosság másik, kisebbik részét felszabadították. A felszabadítottak megszerezték az ország fölötti hatalmat és megfélemlitő zsarnoki uralmat alakítottak ki. Ekkor még élt az emberekben a független élet emléke és vágya, a remény, hogy Magyarországot meg  lehet  szabadítani az idegen hadseregtől s az idegen fegyverek védelmében meghúzódó nemzetidegen árulók elnyomásától (…)

Az emberi szabadság legnagyobb zeneköltője Beethoven volt. Csak csodáljuk vulkánikus erejét, zenéjének  felemelő hősi ragyogását. Ám a magyar megszólalás, ha szerényebben is, ha kevéssé diadalmasan is, el kell hogy mondja mi történt itt 1956-ban. Ez a mi feladatunk, másra nem háríthatjuk. Itt és most a Kárpát-medencében miénk a krónikás felelőssége. Miénk a fény és bukás hangja, a tanúságtevés, az igazság keresése, a jövőt remélő ének(…)

 Úgy tűnik a határon túli magyarság többet megőrzött a magyar lélekből és a nyelv erejéből. Most ők adhatnak nekünk támaszt és segítséget(...)

 Úgy érzem ebben a pillanatban önerőből nem tudjuk lerázni a sorsunkat rontó hatalmat. A népnek nincsenek eszközei. Hogyan védhetné meg magát, amikor azt sem érti mi történik vele. A Média lefokozza, megalázza, szétzúzza értelmi képességeit, kiiktatja immun rendszerét. Feladni azonban sohasem szabad! Élnek még közöttünk, ha kevesen is, akik őrzik a lángot, az ép nemzettudatot. S jönnek majd azok, akik átveszik a zászlót. A költő mondja: "Nem sokaság, hanem lélek." A márciusi ifjak sem voltak sokan. Az igazság ereje azonban hatalmas, szinte kozmikus erő, képes porig rombolni a hazugság birodalmát. Ez hamarosan be is következik. Segítve a magyarság felemelkedését, az ötvenhatos hősök halhatatlan szelleme bennünk világol és bennünk munkál( … )

 

Ki kell mondanom: egyfajta nagyhatalmi játszma zajlik a világban, amelyet az európai fehér ember esze, politikája, mohósága, hatalomvágya és terjeszkedése határoz meg -, és mi itt egy provincia lakóiként szenvedjük el a sok rosszat, melyet nem a sors mért ránk de emberi tevékenységek eredője. Szerencsére ez nem örökkétartó és  nem változtathatatlan.

 Egész életemet külső erők kényszere alatt töltöttem, mintegy cenzúrázott állapotban. A mindenkori főnökök döntötték el, hogy mit kell tennem, ha boldogulni akarok. Néhány belső emigrációban töltött esztendőt kivéve mindig aláértékelt nemkívánatos személy voltam. Kiderült számomra, hogy született vesztes vagyok, nincs jogom a korszellem alakításához, a magyarság szellemi lét-érzéseinek megfogalmazásához. Nehéz tanulóévek erőfeszítései nyomán elértem, hogy zeneszerzőként működhettem( …)

Elhallgatással, rágalmazással a tűrt kategóriába taszítottak. Ez a kirekesztés napjainkig  tart. Hivatásomból következően sorsom összefort a magyar nemzet sorsával. Felismertem, hogy a magyarságnak a költészetben van a fő művészi ereje, a költői termést a többi művészeti ág körülveszi, s együtt jelenítik meg azt a csodát, amely tisztaságával és mélységével az egyetemes művészet potólhatatlan része. A magyar művészet ősi gyökerű, kozmikus tudást magábarejtő, mítoszteremtő szellemi erő. Ez a szent erő magához öleli az egész világot( …)
 
A magyarság, különösen a falusi ember egybeforrott a szülőföldjével, magával a földdel és a föld megmunkálásával. A növénytermesztéssel és az állattartással olyan kapcsolatokat teremtett a természettel, amilyeneket a városi ember elképzelni sem tud. A magyar ember zsenialitása egy más tudati rétegben – a lélekvilágban és a tudásvilágban jeleskedik. Jól mutatja ezt a népzenéje a népköltészete, a magas művészetekbe való fölemelkedés-képessége, s a feltalálói leleménye, amely szinte egyedülálló a világon.Ha ebből a környezetből kiszakad, elpusztul…, ha a követ lemorzsolják, homok lesz belőle és elfújja a szél. A magyar ember növényi természetű, s igen csak helyhezkötött. Ez a tulajdonsága gyengíti a nyelvtanulási hajlamát, hiszen a teljességet képes megélni egy alföldi tanyán is. Az Istent itt is megtalálhatja fűben, fában, virágban, önmagában( …)
A magyarságot soha nem integrálta Európa, mert ez nem lényegi igénye ennek a népnek. Most is szinte ugyanolyan mint mikor Keletről Európába érkezett. Bár ma sem tudjuk pontosan, hogy őslakosok vagyunk-e itt ezen a földön, vagy mikor és hány hullámban érkeztünk a Kárpát-medencébe. Azok a népek, melyeknek ötfokú a zenéje, - valószínű több ilyen volt - nehezebben olvadtak bele a fiatalabb népek közösségébe. Ennek ellenére a nyugati kereszténység az elmúlt századokban valamilyen formában mégis összekapcsolta az itt élő népeke( …)

A világ fejlődése úgy alakult, hogy az erő – a hit és a lélek világának vesztése árán – az anyagi világ és a pénzvilág rendkivüli módon megerősödött. A pénzhatalom pedig egy olyan életminőség felé kényszeríti az embereket, amely erkölcsi létezésük alapjait rendíti meg. Olyan területeket is a természetes dolgok ellen fordít sőt roncsolóan lép bele ebbe a folyamatba, hogy visszafordíthatatlan helyzetet teremthet( … )

Egyre kevesebb szerepet kap a nemes gondolat, a művészet. A világ a kiüresedés és a barbárság irányába halad, amely az emberi lét értelmét veszélyezteti. A manipuláció végletesen olyan irányba fordulhat, hogy az embereknek még a gondolataiból is kiszorítják a vágyat, hogy másképpen is lehetne élni ( … )
                                                                                 

A hatalomnak nincs bölcsessége, csak érdekei vannak. A hatalmi érdek teremtette a multikultúrát. Ez egy olyan kotyvalék, amelyben minden eredetiség megsemmisül. Olyan, mintha  a gulyáslevesbe mákostésztát kevernénk egy kis bambuszcsírával. A kultúrák az évszázadok során hatottak egymásra, úgy hogy magukba olvasztották az idegen hatást, de azzal nem keveredtek. A tiszta elemek összekeverése, zagyválása hanyatlást és pusztulást eredményez. Hasonlóan lehetetlen találmány a Világzene elnevezésü kisérlet.

A tudomány és a pénz világa lehet nemzetközi a kultúra csak nemzeti lehet ( …)

A filozófusok olyanok, mint a kertészek a dzsungelban. Amit délelőtt nemesítenek, azt délután a vad természet visszahódítja. Nehéz elérni, hogy bölcsesség, a jóság, a belátás és a szolidarítás felülkerekedjék ezen a megromlott világon. Ebben nem hiszek, pesszimista vagyok, noha magam is azon dolgozom, hogy ez megváltozzon.Meg kell, hogy változzon!





| Az Erdélyi Tündérkert Alapítvány és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közös honlapja | Lépjen kapcsolatba velünk |
| www.erdelyitunderkert.hu | www.marosszekikodalygyermekkar.hu | Cím: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 20-26. |
| Postai címek: 545500 Szováta, Tavasz u. 91. Románia, 1092 Budapest, Knézich u. 5-7. | Telefon: +40 743 862 517, +36 30 689 01 67 |