Dimanikus idézet

„Az ember képzésével, nevelésével jobbá tehető a világ.” - Az iskolanővérek szabályzata

Ivanics M.Andrea nővér dolgozata

„Kétségtelen, Jézus Krisztus maga a Világosság, a Nap, aki fölkelt a történelem minden sötétsége fölé. De hogy őt megtaláljuk, szükségünk van a közeli fényekre – olyan emberekre, akik az ő fényéből világítanak, és elirányítanak utazásunk közben.”

[1]

 

„Ezt a művet szívem mélyéből jónak tartom.”

[2]

 

Az SSND

[3]

nemzetközi családjához tartozó szerzetesnők, társult tagok

[4]

, munkatársak számára Maria Theresia von Jesu Karolina Gerhardinger

[5]

Jézus Krisztus fényét sugárzó világosság és útmutató mindennapi életükben, nevelői munkájukban, „az emberi dolgok helyes rendjéért folytatott küzdelmükben.”

[6]

 

(…)

 Maria Theresia von Jesu tudatosan kereste a társadalmi csoportok közötti, egyre mélyülő szakadék gyökereit, okait, és (akárcsak Friedrich Fröbel[7]) felismerte, a család intézménye válságba került, a bajor családok „gyengeségét” a nők képzetlensége okozza. Egyrészt tudatában volt annak, hogy a szociális kérdések, problémák és a nevelésügy gondjai kölcsönhatásban állnak egymással, másrészt felismerte, hogy egyfajta nevelési/oktatási vákuum alakult ki a német társadalomban, és ennek az űrnek a betöltését –mint felismert feladatot – Isten akarataként élte meg.  Az oktatási rendszer és nevelési módszerek megújításával akarta orvosolni korának társadalmi bajait.

 Maria Theresia von Jesu, mint szerzetes és mint pedagógus, a minőségi, a teljességgel bíró, az értelmes élet szolgálatát tűzte ki célul önmaga és rendje számára.

Habár a 19. századi bajor pedagógia egyik napjainkig ható reformere volt, személye, tevékenysége Magyarországon – még a neveléstörténettel foglalkozók körében is – kevéssé ismert. Ennek oka, hogy maga semmisítette meg feljegyzéseit, rendtársainak megtiltotta, hogy megőrizzék leveleit, írásait

[8]

, és fényképet (dagerrotípiát) sem készíthettek róla.

[9]

Írásunkban – igaz, csupán töredékesen – az SSND alapítójának és az iskolanővéri pedagógia megteremtőjének méltatlanul ismeretlen nevelői munkásságát szeretnénk bemutatni.

 (…)

 5. Maria Theresia von Jesu főbb nevelési elvei

 Maria Theresia von Jesu az SSND alapítását és a Kongregáció folyamatos terjeszkedését így indokolta: „Szívügyemmel...Isten dicsőségét és a hazai ifjúság javát tartom szem előtt.”[10] Később, ugyanebben a levélben, így folytatja: „A hazai leányifjúság nevelésének gyökeres javítása azáltal történhet, ha iskolanővéreket telepítenek mindazon helyekre, ahol világi tanítónők vannak, vagy a leányokat a fiúkkal együtt, férfi tanerők tanítják. De nem akarjuk kiszorítani őket.”  „Rendünk fő feladata a leányifjúság tanítása, nevelése bölcsődékben, népiskolákban, árvaházakban, bentlakásos intézményekben, - szent vallásuk szellemében. Az a célunk, hogy jámbor gyermekeket, erkölcsös hajadonokat, s ezáltal istenfélő nemzedéket képezzünk ki.”[11] „Úgy tűnik, éppen ennek a kornak számára hívta létre Isten a rendet...szaktudásuk nem marad el a férfi tanerőké mögött.”[12]

Bár a Kongregáció elsősorban a leánynevelést tartotta feladatának, a jól működő iskolanővéri iskolák láttán – mint az várható volt – a társadalom egyes rétegeiben megfogalmazódott az igény, hogy az iskolanővérek fiúneveléssel is foglalkozzanak. Erről így ír M. Theresia: „Szent Szabályunk jóváhagyása óta mindig megtagadtuk, hogy fiúgyermekeket vegyünk fel napközi otthonainkba. A községek tudtunkra adják, a szegény emberek nem elégszenek meg azzal, hogy felügyelünk leányaikra, mert az anyák nem mehetnek munkába, ha nincs tudomásuk arról, hogy fiaik is gondos felügyelet alatt vannak.”

[13]

Az egyre ismertebbé és elismertebbé váló Kongregációt – alapítását követően rövid időn belül – egyre több plébános, püspök, községi elöljáróság hívta meg, hogy a rendtagok az adott egyházközségben, egyházmegyében, településen is vállalják a nevelés szolgálatát. M. Theresia von Jesu, bár átérezte a jelentkező ínség mértékét, gondosan ügyelt arra, hogy kizárólag megfelelően képzett nővéreket küldjön az új szolgálati területekre. Amennyiben ez nem volt lehetséges, elutasította a felkérést. „Hazánkban is annyira érezzük a leányifjúság igazán vallásos nevelésének hiányát, oly sokfelé kérnek nővéreket, hogy gyakran vérzik a szívem, amikor nem segíthetek.”

[14]

Az SSND alapítójának meggyőződése volt, hogy a társadalom sokat nyerhet a minőségi nőneveléssel és a nevelés-oktatás keretéül szolgáló, színvonalas elemi iskolákkal, internátusokkal, egyéb iskolatípusokkal. M. Theresia von Jesu magáénak vallotta Wittmann iskolával, neveléssel, oktatással kapcsolatos meglátásait, melyek szerint „szükségesek az iskolák, mert azok szorgalmas látogatásával engedelmes, tisztelettudó, nyugodt erkölcsű nemzedéket nevelünk. Az írás, olvasás és számolás tudása városban és faluban egyaránt szükséges a polgári élet számára... Az iskolába járás elmulasztása fokozza a szegénységet.”

[15]

Az iskolanővérek működési területéről – az alapító szándéka szerint – így rendelkezik a Kongregáció Szabálya: „A munkatér, melyre az Úr a szegény iskolanővéreket, mint munkatársait küldi, általában: tanító- és nevelőintézetek iskolaköteles vagy nem iskolaköteles gyermekek számára, tehát különféle iskolák, nevelőintézetek, árvaházak, gyermek- vagy ifjúsági otthonok, menhelyek, óvodák és gondozó intézetek... A szegény iskolanővérek mindenekelőtt szegény gyermekekkel foglalkoznak, legyenek bár azok földi javakban, tehetségben vagy jóakaratban szegények... Ha pedig jobb módú családok leányai számára vállalnak tanító- és nevelőintézetet, ezek iránt is a legnagyobb szeretetet és gondosságot tanúsítsák.”

[16]

Maria Theresia von Jesu szerint a nevelés nem más, mint közreműködés az embertársak megszentelésében.

[17]

„Az oktatás azonban nem az egyetlen cél, melyet a szerzettársulat maga elé tűzött, ennél sokkal többre tartja a nevelést. Tehát az iskolanővérek fő feladata nem az, hogy a gyermekeknek csupán külső képzettséget adjanak,...hanem inkább az, hogy őket derék emberekké és igazi keresztényekké alakítsák.”

[18]

Az iskolanővéri nevelés lényege a „szívképzés.”

[19]

„Ilyen képzés, jól rendezett és megfelelő oktatással párosulva, adja meg azt, ami az iskolától joggal elvárható.”

[20]

Ez azt jelenti, hogy az ismeretek puszta átadása „önmagában értéktelen, mert jóra és rosszra használható. Herbarttal valljuk: nem ismerünk olyan oktatást, amely nem nevel. Jób Sebestyén mondja a szabályok tervezetében: „»Egy iskola, amely csak tanít, sírhoz hasonlít, amelyből a rothadásnak mindent megfertőző szaga árad.» A mi tanításunk neveljen jelességével, alaposságával, szoktassa a lányokat szorgalomra és hűséges kötelességteljesítésre. Gyermekeinket az életre akarjuk előkészíteni, jellemekké alakítani…”

[21]

„Az értelem kizárólagos kiművelése - a kedély és akarat, a kifejezetten valláserkölcsös jellem kifejlesztése nélkül – a rendezett állami élet számára veszélyt jelent. Az egyház, az iskola és a szülői ház fogjon össze e veszély elhárítására” – idézi Wittmann gondolatát Géczy Mária Immaculata a már említett dolgozatában.

[22]

Fő elvként fogalmazza meg M. Theresia von Jesu – Wittmann nyomán –, hogy a fő cél nem a tömegnevelés, hanem a gyermekek egyéni növelése. Az eredményes nevelői munka alapja az, mennyire ismeri a nevelő növendéke helyzetét, képességeit, hajlamait, azaz mennyire van tisztában a tanító a gyermek személyiségével és körülményeivel. „Az iskolanővérek minden nevelőintézetében és gyermekotthonában egészséges családi szellemnek kell honolnia, és az ún. tömegneveléssel ellentétben vegyék szeretettel és megértéssel figyelembe az egyes növendékek hajlamait, szükségleteit és igyekezzenek azokat a nevelés céljaira értékesíteni; mert csak így juthatnak el nevelői munkájuk magaslatára.”

[23]

Az SSND alapítójának egyik fontos nevelési alapelve volt a „nevelj önállóságra” – elv. M. Theresia von Jesu felhívja a nevelői szolgálattal megbízott rendtagok figyelmét, hogy a tanító ugyan az oktatási folyamat irányítója, de amint a gyermek a szükséges információk birtokába jutott, nevelőjének „magára kell hagynia őt.” Egyrészt e nevelési elv megvalósulása, másrészt a fegyelmezés „nyomasztó” voltának elkerülése érdekében a növendékeket, „ahol ez lehetséges volt, két csoportra osztották: a kisebbek és a nagyobbak csoportjára.”

[24]

A két korosztály elsősorban étkezéskor és a szabadidős foglalkozásokkor találkozhatott egymással, így biztosították a lehetőséget a nevelők arra, hogy az idősebb gyermekek „anyai gondoskodással vehessék körül a kisebbeket.”

[25]

M. Theresia von Jesu arra is ösztönözte a rend tagjait, hogy a nagyobb növendékek iránt többször fejezzék ki bizalmukat a felügyelet és a számonkérés szabadabban történő kezelésével, hiszen ezzel tovább növelhető a gyermekek önállósága.

A gyermeki bizalom elnyerése és megtartása a nevelő egyik fontos feladata, egyúttal jutalma is. A gyermeki bizalommal történő visszaélés (pl. fiókjaik titokban végzett ellenőrzése)

[26]

károsan hat a növendék és a nevelő közötti szeretetteljes kapcsolat alakulására.

Szintén a növendéki önállóság kialakításának fontos eszköze, terepe a nevelők által szervezett „gyermekegyesületek”, amelyek „hatalmas, emelő, kitűnően képző és serkentő eszközei”

[27]

az iskolanővéri nevelésnek.

A nevelés fő módszere a megértő, tapintatos szeretet, amely „nem gyengeség, kellő módon egyeztetni tudja a jóságot a szigorral... A gyermekek az iskolában pontosan megérzik, ki szereti őket, ki nem… Valóságos anyai érzülettel kell őket kezelni: semmi sem tesz annyira képtelenné a nevelésre, mint a nyugtalan, háborgó, rosszakaratú lelkület.”

[28]

„Lelkesít-e benneteket a szeretet azok iránt, akiket egykor magához hívott az Úr, megáldotta őket, és a mennyet ígérte nekik? Szeretet legyen bennetek a gyermekek iránt, akikkel egész életünkben foglalkozunk, miként hivatásunk kívánja.”

[29]

A neveléssel foglalkozó iskolanővér éppen a szeretet és igazságosság révén szerezhet tekintélyt tanítványai körében: „Azon iskolanővérnek, ki hivatalát szeretettel és igazságossággal tölti be, tekintélye sem fog hiányozni, melyre mint tanítónőnek és nevelőnőnek egyaránt szüksége van.”

[30]

Az iskolanővéri intézményekben az otthonos légkör, a személyre szabott nevelés megteremtésének feltétele, hogy a rend tagjai „őrizzék meg a gyermekek természetes jókedvét, és növeljék azt; tréfát és ártatlan játékot szívesen engedjenek meg nekik.”

[31]

Maguknak a nővéreknek is jó példát kell mutatniuk a gyermekeknek – „vidám tekintet és lelkület” terén. 

M. Theresia von Jesu hangsúlyozta, hogy az iskolanővérek feladata a gyermek egész személyiségének növelése („Isten oly vallásos, keresztény nevelést követel tőlünk, mely az egész emberre kiterjed.”)

[32]

, ezért fontosnak tartotta, hogy a lélek és szellem fejlesztése mellett a tanítók ne hanyagolják el a tanítványok testi nevelését sem. Vallotta: „Mens sana in corpore sano.”

[33]

A rendtagok kötelessége, hogy a gondjaikra bízott növendékek „testi jólétét is igyekezzenek mindenképpen előmozdítani…elégséges és jól elkészített táplálkozással, gyakori fölüdüléssel, főleg sok mozgással a szabadban, fürdők által,...ruházat és lakás tisztaságával, tágas és szellős helyiségekkel, és betegség esetén gondos ápolással.”

[34]

A rendalapító a művészeti tárgyak (ének, zene, rajz, kézimunka) oktatásához két okból is ragaszkodott. Egyrészt kiemelt szerepet szánt a gyermeki lélek fejlődésében az esztétikai élmény nevelő hatásának, másrészt  úgy tartotta, e tárgyak ismerete szükséges a későbbiekben családanyaként élő leányok számára. „Ma azt írta az érsek úr...nem engedheti,...hogy a mindennapos iskolában felső iskolai tantárgyakat tanítsunk, még rajzot, festést, zenét sem... Most megkérdezték,...elállunk-e ettől az egésztől, vagyis engedünk-e a nyomásnak. Azt feleltem,...kell, hogy alkalmunk legyen a nevelésre.”

[35]

            Az SSND Szabálya kitér az iskolanővéri intézményekben oktatott tananyag minőségére, mennyiségére, és az oktatás során leginkább ajánlott módszerekre, illetve az oktatáskor leginkább előforduló hibákra is.

Maria Theresia von Jesu kiemelt jelentőségűnek tartotta a vallásos nevelést, ezen belül a hitoktatást. „Az összes oktatások közt az első és legszükségesebb az üdvösség tudománya. Tehát az iskolanővérek a vallásoktatásra fordítják a legnagyobb gondot... Készüljön gondosan a hitoktatásra, és keressen felvilágosítást az egyházilag jóváhagyott könyvekben.”

[36]

A hitoktatásban jeleskedő nővérnek az órára történő készületkor arra kell törekednie, hogy „idézetek, bibliai történetek, s a szentek életéből vett példázatok által a szent igazságokat a gyermekekkel minél jobban érthetőbbé tegye. Gondolja meg aztán azt is, hogyan alkalmazhatók az igazságok a gyermekek életében... A nővér tartsa szem előtt, hogy a hitoktatásban egész más állást foglal el, mint más szakokban. Ebben a tanítónő mester, az ő lelke hat a gyermekek lelkére.”

[37]

Természetesen a vallásos nevelés nem merülhet ki a hitoktatásban, a rendtagok számára előírás, hogy ragadjanak meg minden alkalmat arra, hogy a gyermekeket bevezessék az egyházi életbe, és élesszék bennük a vallásos érzületet. „Minthogy minden iskola a keresztény család képe,…mint a családban, a világi tudományoknál is minden kínálkozó alkalmat föl kell használni a jámbor érzés és cselekvés fölindítására.”

[38]

A nővéreknek azonban arra kell törekedniük, hogy a gyermekeket „igazi jámborságra, istenfélelemre és igazi felebaráti szeretetre” neveljék. Ennek elérése csak úgy lehetséges, írja a Szabály, ha a rendtagok „semmiképpen sem kedveznek a gyermekek hajlamainak a külső áhítatgyakorlatok iránt, még azáltal sem, hogy oltárokat vagy szobrokat állítanak a katedrára, vagy az iskola és intézet minden sarkába. Ilyesmi az ifjú lelkeknek könnyen hamis fogalmat ad a jámborságról...”

[39]

Az iskolanővéri iskolákban tanítandó ismeretanyag igényes kiválasztására is igen nagy gondot kellett fordítania a rendtagoknak. M. Theresia von Jesu határozottan elutasította azokat a vádakat, amelyekkel mind az egyházi, mind a világi hatóságok illették az iskolanővérek minőségi oktatásra való törekvését. „A falusi gyermekek túlzott képzésének maga a dolog természete mond ellent. Hogyan is lehetne túlképezni olyan gyermekeket, akik otthoni és szellemi nevelés tekintetében is hihetetlenül elhanyagoltak, úgy jönnek iskolába, hogy kevés érzékük van a szépre, nemesre,...”

[40]

– írta érvként, hogy miért van szükség – a szegényebb rétegek gyermekei számára is – a színvonalas oktatásra.

Az alapító szándéka szerint a Szabály arra is felhívja a rendtagok figyelmét, hogy az oktatás során legyenek tekintettel a neveltek életkori sajátosságaira, így a kisdedek intézetében működő nővérek ne az iskolában dolgozó rendtársak által alkalmazott módszerekkel éljenek, mert a kisdedek fejlesztésével foglalkozóknak „kerülniük kell a kicsinyek minden szellemi megerőltetését, és föltétlenül ki kell zárni minden iskolaszerű eljárást.”

[41]

Az oktatandó tananyag mennyiségére vonatkozóan így rendelkezik a Kongregáció Szabálya: „Semmi körülmények közt sem szabad a nővéreknek az előírt oktatás kereteit túllépniük, vagy azokat kiterjeszteni olyasmire, ami nincs bennük,...minden nővérnek igyekeznie kell, hogy az oktatás meghatározott feladatát teljesítse, és pedig komoly tanítás által,...az oktatás alapos legyen és a tanítónők és tanítványok egészségét kíméljék.”

[42]

A Szabály és a Konstitúció magyarázata inti a rendtagokat, hogy annak érdekében, hogy az egyes intézményekben zajló képzési és nevelési eljárás „egyöntetű és célszerű” legyen, a nevelés-oktatás folyamatát meg kell tervezni, és „mindig kéznél kell lennie a tanítás és nevelés egy tervrajzának.”

[43]

A Kongregáció Szabálya az egyes intézményekben folyó nevelői-oktatói munka hatékonyságának és színvonalának folyamatos biztosítása érdekében előírta, hogy a nagyobb iskolák és nevelőintézetek élére külön iskolanővéri vezetőket vagy felügyelőket (iskolai és intézeti felügyelőket) kell állítani, akik „a tanítónők és nevelőnők, az iskola és intézet felügyeletét vezetik. Ezek őrködnek afölött, hogy az oktatásra és nevelésre vonatkozó szabályokat pontosan megtartsák; ezek látogatják meg az egyes osztályokat, tartanak konferenciákat a nővérekkel, és őket tanáccsal és segítséggel támogatják. Kisebb szabálytalanságokat igyekezzenek ők maguk megszüntetni, és ha ez nem sikerül, beszéljék meg a dolgot a főnöknővel a szeretet szellemében...nekik kell a felelősséget viselniük az intézet virágzásáért és a gyermekek javáért.”

[44]

„Az iskola prefektájának (felügyelőjének) dolga a tanítás minden ágát vezetni és őrködni afölött, hogy pontosan a tantervhez és a fönnálló előírásokhoz alkalmazkodjanak”

[45]

az intézményben működő nevelők.

A Kongregáció Szabálya és annak magyarázata hangsúlyozza, hogy az iskolanővéri intézményekben folyó nevelői munka hatékonyságát fokozza a növendékek szüleivel fenntartott intenzív kapcsolat: „az osztályzatokat havonként olvassák föl, és közöljék a szülőkkel... Általában tegyenek meg mindent, mi a gyermekek javára, s a szülők megnyugtatására lehet... Az intézeti igazgatónő vezeti a gyermekek szüleivel való levelezést.”

[46]

„Minden nővér vésse szívébe az elsorolt nevelési elveket, legyen bár tanítónő vagy gyermekgondozó, és alkalmazzák azokat az elveket az okosság szerint mindenütt, ahol a nővérek iskolaköteles vagy nem iskolaköteles gyermekeket nevelnek. A szerzetestársulat, mint nevelőszerzet, őrizze meg a józan elveket a kevély és zavaros korszellemmel szemben”

[47]

– inti a Szabály az iskolanővéreket.

M. Theresia von Jesu sarkalatos nevelési elveinek ismertetésekor mindenképpen ki kell térnünk a nevelőkkel szemben támasztott követelmények részletesebb bemutatására is, hiszen az SSND alapítója a gyermeknevelés sikerességének biztosítékát elsősorban a nevelő személyének alkalmasságában látta.

A Kongregáció tagjai azzal a meggyőződéssel neveltek-oktattak (természetesen napjainkban is), hogy a gyermekek értelmi, érzelmi, lelki és testi nevelése, növelése „felelősségteljes, áldozatteljes, értékes hivatás.”

[48]

A nevelői szolgálatot végző iskolanővérek negyedik fogadalmának

[49]

tartalmáról ezt olvashatjuk az 1913-ban kiadott szabálymagyarázatban: „Nevelni tehát annyit tesz: mint Isten iránti szeretetből magunkat arra áldozni, hogy másokat is Isten iránti szeretetre vezessünk… Ez a tanítórend hivatása; ez a negyedik fogadalom tartalma… a tanítás és nevelés munkája a legfárasztóbbak közé tartozik; a test és lélek minden erőit igényli.”

[50]

„Minthogy a szerzetestársulat egész jövője a leendő rendtagok kiválóságától függ, az általános főnöknő és a tartományi főnöknő különös gondot fordítsanak arra, hogy már a jelentkezők fölvételénél a legnagyobb körültekintéssel járjanak el.”

[51]

Ezért a jelöltek felvétele – még azon jelentkezők esetében is, akik később nem foglalkoztak közvetlenül neveléssel – szigorú követelmények alapján történt. Az alapvető elvárásokról, az alkalmasságról így ír M. Theresia: kiváló előmenetelű, 12-16 éves (későbbi követelmény a 13. életév betöltése), erős, egészséges testalkatú, feltűnő testi hiba nélküli leány legyen. Rendelkezzék olyan szellemi képességekkel – többek között közlési képességgel –, amelyek lehetővé teszik, hogy valamiben alapos szakképzettséget szerezhessen. Legyen vidám lelkű. A jelentkező csak akkor vehető fel, ha egészen megfelelő rendtagnak ígérkezik. Amennyiben a rendbe jelentkezőt egyetlen rendtag sem ismeri, felvételi vizsgát kell tennie.

[52]

A Rend 1865-ben, a Szentszék által véglegesen jóváhagyott Szabálya pontosan meghatározza a Kongregációba jelentkezőktől elvárható képességeket: nyílt, barátságos és vidám lelkület, munkakedv. Nem őszinte, mogorva, búskomor, rest, határozatlan és nyakas jellemek viszont nem alkalmasak iskolanővérnek. Szükséges a „képesség a tanítói hivatáshoz, mely kiválóbb szellemi tehetséget és nevezetesen oktatásbeli ügyességet kíván;”

[53]

Mindenképpen szükséges erénye az iskolanővérnek mint nevelőnek a türelem és a szelídség: „Egészen helytelen és méltatlan volna, ha valamelyik nővér kiáltozásban törne ki, szitkozódnék, gúnyos és megvető szavakat használna a gyermekek és hozzátartozók iránt, és ha a gyermekeket valahogy megütné, vagy velük másként rosszul bánnék.”

[54]

Az iskolanővérek alapállása önmagukhoz és a növendékekhez így foglalható össze: ”Tökéletességre kell törekednünk, hogy inkább tetteinkkel, szent életünkkel világoskodjunk a gyermekek előtt, nehogy szavaink…eredménytelenül hangozzanak el. Nem mesterkélt, szenteskedő szavakkal lehet megtéríteni és vezetni az ifjúságot, hanem… a szeretet által.”

[55]

„A nővérnek tehát mintaképnek kell lennie a gyermekek számára.”

[56]

„A szó elhangzik, de a példa vonz és követésre buzdít... A példa azon hathatós beszéd, mely különösen gyermekeknél eltörölhetetlen benyomást tesz... A példa mindenkor járjon a tanítás előtt, azzal karöltve, azt követve...az öntökéletesedés nem választható el többé hivatásotoktól; amit lélekben és szívben magatoknak nyertek vagy veszítetek, azt iskolátok növendékeinek nyeritek vagy veszítitek.”

[57]

„Különleges külső vezeklést nem gyakorolnak a nővérek: vezeklésük a hivatásukkal, az ifjúság nevelésével és tanításával járó nehézségek türelmes elviselése.”

[58]

„Az iskolanővér eszményéhez tartozik, hogy az egyszer megszerzett műveltségi fokon nem áll meg, hanem magát hivatásában tökéletesíteni igyekszik. Ennélfogva naponként igyekeznie kell, különösen a szünidőben, lelkiismeretesen elkészülni mind nevelői, mind tanítói tevékenységére, és szívesen kell fogadnia az erre vonatkozó tanácsokat; ismernie és méltányolnia kell a világi tanítók és nevelők általános vívmányait, és azokat elsajátítani igyekezzék.

Ettől függ a szerzet fönnállása...nagyon fontosnak tartjuk a tanítónők és nevelők továbbképzését.”

[59]

A rend tagjai számára a módszertani megújulás hivatásbeli kötelesség volt, amelyet vagy az SSND saját továbbképző tanfolyamain történő részvétellel, vagy a rendtagok számára biztosított, és kötelezően elolvasandó folyóiratok révén volt lehetséges. A továbbképzés szükségességéről a szabálymagyarázat így ír: „Gyümölcsözően csak akkor taníthatunk, ha minden tantárgyra gondosan és lelkiismeretesen előkészülünk. Amellett mindig szem előtt tartsuk, hogy a jelenkor követelményeinek teljesen eleget kell tennünk az iskolában. De ezt csak akkor tehetjük, ha saját továbbképzésünket nem hagyjuk figyelmen kívül. Meg kell győződve lennünk, hogy rendünk egész fönnállása a mi továbbképzésünktől függ. Csak addig lesz iskolánk, míg kiképzés tekintetében nem maradunk el a világi tanítóktól és tanítónőktől... Ezen haladásokat nem szabad félreismernünk, sőt azokat magunkévá kell tennünk.”

[60]

Az SSND Szabályában olvasható előírások megalkotásakor Maria Theresia von Jesu figyelembe vette azt, hogy az Iskolanővérek Kongregációja – amellett, hogy klauzúrás rend – egyúttal tanítórend is. „Az iskola és hivatásbeli továbbképzésük érdekében szabad a nővéreknek a klauzúrából kimenni,”

[61]

amikor tanítani mennek, főiskolára járnak, tanítói vagy iskolai konferenciákon, oktatási tanfolyamokon, iskolakirándulásokon, múzeumlátogatásokon vesznek részt.

A Szabály arra is felhívja a rendtagok figyelmét, hogy különböző továbbképző konferenciákon, „melyeken a nővérek világi tanítókkal együtt részt vesznek, legyen bár azokon jelenlétük szükséges vagy csak hasznos, az ilyeneken résztvevők gondosan készüljenek, véleményüket mondják meg nyíltan és higgadtan, ne ragaszkodjanak elavult nézetekhez, hanem elfogulatlanul fontolják meg az újabb vívmányokat, hogy mindent elfogadhassanak, ami jónak látszik, különösen, ha már jónak is bizonyult.”

[62]

Az iskolanővértől elvárt naprakészség, tájékozottság és rugalmasság azt jelentette (és jelenti napjainkban is), hogy a növendékeket mindarra meg kellett tanítania, amit „a Katolikus Egyház, az állam törvényei, a korszerű haladás, a gyermekek helyzete és a helyi viszonyok megkívánnak.”

[63]

A megfelelő képzés szükségességéről így vall M. Theresia von Jesu: „...fölösleges az az egyébként is alaptalan aggodalom, hogy az iskolanővérek túlságosan magas képzettséget szervezve a városi iskolákban, a falusi gyermekeket is túlságosan kiművelik, így nem alkalmasak a falusi iskolákba... Aki tanít, annak a tanulók fölött kell állnia... Nem kapják-e meg a papok és az orvosok is a lehető legmagasabb kiképzést, hogy annál nagyobb készséggel menjenek szegények és gazdagok közé egyaránt, alaposan kikutassák a bajt,...helyes felvilágosítást adjanak a tudatlanoknak? Misszionáriusnak is a legkiválóbb férfiakat választják. Árthatna-e hasonló viszonyok között az iskolanővéreknek, ami nekik javukra válik? ...a többirányú képzés teljesen veszélytelen.”

[64]

„Az intézménynek (Rendnek) érdeke kívánja tanerőinek olyan kiképzését, hogy fiókházakba kikerülve egyedül is megfeleljenek minden iskolai követelménynek.”

[65]

A hatékony nevelés érdekében a rend tagjait központi házban, egységes szellemben, ugyanazon nevelési és tanítási módszer révén képezték. „Az anyaház (központi ház) jelöltjeit ugyanazon tanmódszerre tanítják...addig, míg az iskolai elöljáróság a helyi körülményekhez képest változást nem kíván.”

[66]

M. Theresia 1852 áprilisában írt levelében így indokolja az egységes kiképzés szükségességét: „A Szegény Iskolanővérek rendje missziós rend...tagjainak feltétlen azonos, egységes kiképzésre van szükségük. Javarészt ennek az egyforma, egységes képzésnek tulajdonítható az a nagy hatékonyság, amelyről az egyházi és világi felsőbbség tanúskodik.” A megfelelő végzettség megszerzéséhez azonban idő kell, a rendtagok „pedagógiai kiképzése több évet vesz igénybe.”

[67]

A minden módon kipróbált, az iskolai munkában is alapos képzettséget szerzett” jelölt, később mint a rend nővére,...mindenütt felhasználható.

[68]

Természetesen a rendtagok magas színvonalú és folyamatos képzése nem öncél, az iskolanővérnek tudatában kell lennie annak, hogy a folyamatos naprakészség a tanítványok hatékony nevelésének, oktatásának csupán (kiemelt) eszköze és nem célja.

M. Theresia von Jesu és a későbbi szabálymagyarázat is felhívja a rendtagok figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a neveléssel foglalkozó rendtagokra leselkedhetnek: „Bárha szent és fölséges a tanítás és nevelés, mégis rejteget némely veszedelmet...sok időt vesz igénybe, megfeszíti a gondolkodást,...amennyiben saját lelkünk egyrészt a tudományszakokkal és azok kezelésével, másrészt a gyermekekkel, azok jellemével és bánásmódjukkal van elfoglalva, mégsem szabad magunkat e gondolatoknak oly mértékben átadni, hogy az Istenre való emlékezés...saját lelkünkbe való pillantás és az afölötti őrködés csökkenjen.”

[69]

Az iskolanővérnek a nevelés-oktatás folyamatában mindvégig – önmaga érzéseit, viszonyulásait tekintve is – tudatosnak kell lennie: „A tanító és nevelő egy másik veszedelme azon természetes vonzalomban áll, mellyel egyik vagy másik gyermek iránt viseltetünk, kit külsője, vagy rendkívüli tehetsége, jellemének bizonyos alkalmazkodási képessége, vagy nemessége, jámbor érzület, vagy más egyéb okból előnyben részesítünk. Ily vonzalom, ha figyelmen kívül hagyjuk, részrehajláshoz vezet.”

[70]

Ez a részrehajlás (kedvenc tanítvány választása) káros következménnyel jár mind a kedvenc, mind a tanítványi kör többi tagja, de magára az iskolanővérre nézvést is: „Maga a kedvenc, ki a fegyelmet nem érzi, legnagyobb kárára nélkülözni fogja a nevelést.”

[71]

A tanulócsoport tagjai a nevelő „ítéleteit és eljárását igazságtalannak tekintik, irigyelni kezdik a kedvencet, s megvetni a tanítónőt. A tanítónő befolyása a gyermeki szívre ezáltal elveszett.”

[72]

A másik veszély, amelyet el kell kerülnie a nevelőnek, a durva, vad, makacs viselkedésű és megjelenésű gyermekekkel szemben feltámadó ellenszenv. Az a nevelő, aki „ily ellenszenv által magát vezérelteti”

[73]

, bűnt követ el, és „önmagát is megcsalja”. „Azon gyermekeknél, kik iránt nagy ellenszenvet érzünk, nem szabad mindig rosszakaratot, tetteiknél gonoszságot föltételezni.”

[74]

A nevelőnek ugyanis tudatában kell lennie, hogy a növendék maga mégis „ártatlan”, vadságát, makacsságát nem önmaga okozza, hanem előélete vagy jelenlegi körülményei. Az iskolanővér feladata, hogy türelemmel és szeretettel ápolja a nehezen kezelhető gyermekekben is az erényeket, gazdagon jutalmazza javulásukat, szorgalmukat. Szeresse őket jóvá.

M. Theresia von Jesu veszedelmesnek tartotta az értetlenkedő, lassú észjárású, dacos gyermekek iránti haragot. A rendalapító tudatában volt annak, hogy embervoltunkból fakadóan, bizonyos nevelési helyzetekben – még az egyébként szelíd és türelmes – nevelőben is feltámadhat a dühös indulat. Ilyenkor igen nagy próba a tanító számára, hogy ne engedje kitörni a haragját, ne érzékeltesse azt növendékével, azonban alapkövetelmény, hogy a nevelő kiállja ezt a próbát: „Istenre kérlek, csak akkor büntess, ha haragod lecsillapult, tedd ezt megmásíthatatlan alapelveddé... Minden gyermek érzi, ha valamit haragodban teszel; fölismeri gyöngeségedet, és elveszíti becsülését irántad... Hagyd előbb a vihart elmúlni, s kiálts ezalatt az Úrhoz, hogy a szelet és hullámokat lecsöndesítse, s csak aztán, kedvesen és okosan, adj a hibázónak intést, büntetést, de mindenkor nyugodt fájdalommal úgy, hogy azt azután is szeretet és hála kösse hozzád.”

[75]

A nevelőre leselkedő veszélyek közül nem elhanyagolható, sőt igen nagy odafigyelést igényel a napjainkban kiégésnek nevezett állapot; M. Theresia von Jesu szóhasználatában a hivatásbeli elcsüggedés. Az iskolanővér életében sem ismeretlen a nevelő saját hibáit, gyengeségeit felnagyító, a nevelői munka hiábavalóságát sugalló, csüggedt állapot, melynek egyik leghatékonyabb ellenszere az a tudat, hogy egyrészt „sokszor a tanítás és jó példa magva Isten kegyelmével csak későbbi években kel ki, s akkor annál gazdagabban gyümölcsözik.”

[76]

Másrészt annak a meggyőződésnek kell vezetnie a gyermekekkel foglalkozó iskolanővért, hogy Isten választotta a nevelés feladatára: „Istennek tetszik gyönge eszközöket választani, hogy ezekkel nagy dolgokat műveljen.”

[77]

A nevelés „munkaterén” tevékenykedő rendtagok az elöljárók figyelme alatt dolgoznak, és az elöljárók hivatalbeli kötelessége a rendtagok (lelki, szellemi és testi) állapotának figyelemmel kísérése, szükség esetén számukra a segítségnyújtás. „Az intézeti igazgatónőnek hivatalából kifolyólag az alárendelt nővéreken...őrködnie kell.”

[78]

Alapítónk a nővérek lelki és szellemi egészségének őrzése mellett elengedhetetlennek tartotta a fizikai egészség ápolását is, ezért tiltotta a túlzásba vitt, elöljárói engedély nélküli, egészséget károsító önmegtagadásokat. „Nézzenek utána olyan embereknek, akik megkönnyíthetik munkájukat (a nővérekét). Nincs megtiltva a nővéreknek, hogy szükség esetén fűtsenek...Ha ezekben a dolgokban oktalan önmegtagadásokat vállaltak magukra, ez kifejezett akaratom ellenére történt. Újból felszólítom a nővéreket, hogy lelkiismeretesen ügyeljenek a maguk és a jelöltek egészségére.”

[79]

M. Theresia von Jesu nyomán a Kongregáció Szabálya is kitér a rendtagok egészségének megóvására: „A nővéreknek legalább hét óra alvási idejük legyen, melyre hivatásbeli teendőiket tekintve szükségük van... Egyébként gondja legyen a főnöknőnek, hogy a nővérek...az éjjeli pihenés idejét ne áldozzák tanulásra, iskolai készületre... Ilyen túlbuzgósággal némelyik nővér már idő előtt munkára képtelen lesz... Ugyanez vonatkozik az üdülési időre... Erre nézve se tűrje a főnöknő, hogy a nővérek önhatalmúlag távol maradjanak, vagy egyébként túlságos fáradalmakat vegyenek magukra, pl. magánoktatások, mellékórák...”

[80]

tartásával.

Maria Theresia von Jesu elméleti elképzelései alapján a mindennapok gyakorlatában több földrészt behálózó, színvonalas, százezrek életét átalakító és ezáltal reményt adó nevelési rendszer bontakozott ki. Az SSND alapítója maga is lelkes, hatékony, derűs lelkű, a pedagógiai és módszertani újítások előtt nyitott, a szervezésben soha nem lankadó, rendtársai és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó, Isten szeretetében soha nem kételkedő nevelő volt. Az általa megalkotott iskolanővéri nevelési modellből fakadóan számos gyakorlati újítás született mind a német nyelvű területek, mind más országok iskolanővéri intézményeiben. Ezek közül csupán néhány példát említünk:

M. Theresia von Jesu korának általános felfogásával szemben határozottan tiltotta, hogy a nevelő – akár meggyőző eszközként, akár büntetésként, akár indulatból – alkalmazza a testi fenyítést. „Ne gerjedjünk haragra az iskolában a gyermekek miatt...tegyük meg türelmesen és szeretettel, ami csak lehetséges. ”

[81]

Fontosnak tartotta, hogy az oktatás hatékonysága érdekében a nevelő a tanulás, a játék, a házimunka és a (szabadban történő) mozgás arányát megfelelő mértékben vegyítse növendéke oktatása során: „A nap minden órájában megvan a megfelelő foglalkozás; a munka váltakozik majd az imával, épületes beszélgetéssel és olvasmánnyal, majd gyermeki, vidám ének mellett dolgoznak ismét.”

[82]

Az SSND alapítója szükségesnek és hasznosnak tartotta, hogy az iskolanővéri intézményekben a legmodernebb tanítási és szemléltető eszközök, játékos módszerek segítségével folyjék az oktatás. A rendtagok számára előírta, hogy a növendékek számára érthető módon, életkori sajátosságaikat figyelembe véve történjék az ismeretanyag magyarázata.

Külön képzést biztosított a kisdedóvó intézményekben és a napköziben működő rendtagok számára. Ennek szükségességét így indokolta: „A kicsinyek gondozása nagy körültekintést, alapos felügyeletet kíván... De korukhoz és felfogóképességükhöz mérten egy kicsit tanulniuk, gyakorolniuk is kell,...az iskolanővérek a kisdedóvó intézményeket úgy tekintik, mint a testi-lelki szempontból sokféleképpen veszélyeztetett, ártatlan gyermeki lét menedékhelyeit, amelyeknek első feladatuk a nevelés: hogy a kicsinyek megőrizzék ártatlanságukat, kibontakozzanak szunnyadó szellemi erőik, helyreigazítsák természetük nem kívánt kitöréseit, és hogy őket anyai módon, inkább játszva, mint tanítva, külső illemre, kis életkoruknak megfelelő énekre, imádságokra oktassák, így Isten ismeretének és tiszteletének megalapozói legyenek a gyermeki lelkekben.”

[83]

Az idegen nyelvek oktatását a szegényebb rétegek gyermekei számára is hasznosnak ítélte, ezért külön is foglalkozott a színvonalas nyelvoktatás lehetőségének megteremtésével – emelt szintű, széles körű, adott nyelvterületen is tapasztalatot biztosító nyelvtanárképzéssel: „Ami az idegen nyelvek oktatását illeti,...már nem lehet boldogulni a világban, ha nem tudunk idegen nyelveken.”

[84]

Nagy gondot fordított a nevelőintézetek egészséget óvó, a növendékek szépérzékét fejlesztő szerkezetére, külsejére. (Megfelelő méretű és világosságú tantermek, fűthetőség, rendezettség, tisztaság, ízléses díszítés.) „Korunk elvárja egy nevelő- és tanintézettől, hogy külső formáját tekintve is vonzó legyen a szülők és a gyermekek szemében.”

[85]

Bajor földön iskolanővéri iskolában épült fel az első, kifejezetten a testi nevelést szolgáló szakterem, azaz a tornaterem.

Maria Theresia von Jesu 19 évvel az Iskolanővérek Kongregációjának alapítása után –  szerénytelenség nélkül – ezt írhatta a Rend tevékenységének fogadtatásáról: „Ma, alig 20 év elmúltával a Szegény Iskolanővérek társasága egész Németországban elterjedt, sőt Észak-Amerikában is meggyökerezett, 42 fiókháza (rendháza) van, bennük 208 szerzetesnő és 12.000 leánytanuló... Őfelsége II. Miksa bajor király már ismételten kegyeskedett meglátogatni iskoláinkat, s néhány nappal ezelőtt mandátumot bocsátott ki, amelyben arra buzdítja az egész királyság körzeti kormányszerveit, magisztrátusait, hogy amennyiben lehetséges, minden leányiskolát nővéreinkre bízzanak...., hogy megelőzzék a titokban egyre inkább terjedő elszegényedést; ezt legeredményesebben úgy lehet elérni, ha már a népiskolában a krisztusi tanítás szerint, jól oktatják a gyermeki lelkeket, és rendszeresen elsajátíttatják velük a jó szokásokat. Hosszú évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a cél elérésére az iskolanővérek a legalkalmasabbak.”

[86]

6. Az utókor hálája

Bajorországban, Regensburg mellett magasodik egy 19. századi, neoklasszicista építmény, a Valhalla, a Dicsőség Csarnoka, amelyet I. Lajos bajor király alapított azzal a céllal, hogy a bajor nép emléket állítson azoknak a politikusoknak, tudósoknak, művészeknek, hétköznapi,

igaz német embereknek,

Maria Theresia von Jesu szobrának leleplezése a Valhalla-ban

 

akik különösen is nagy szerepet játszottak a német nép életében.           

Napjainkban 65 híresség emléktáblája és 130 történelmi nagyság mellszobra látható a Dicsőség Csarnokában. Ludwig von Beethoven, Otto von Bismarck, Edit Stein, Sophie Scholl mellett Maria Theresia von Jesu büsztje is megtekinthető a Valhalla-ban.

Hans Zehetmair, bajor oktatási, kulturális, tudományos ügyekért és művészetért felelős miniszter – Maria Theresia von Jesu mellszobrának a Dicsőség Csarnokában történő avatásakor – az SSND alapítójának pedagógiai tevékenységét méltatva hangsúlyozta: Maria Theresia nővér a női és az emberi jogokért küzdő úttörők egyik legjelentősebb alakja volt hazánkban.

[87]

Számunkra, az SSND Kongregációjához tartozó iskolanővérek számára, Maria Theresia von Jesu nevelői munkánkban irányt adó, Jézus fényét sugárzó, hiteles pedagógus, akinek példája arra buzdít bennünket, hogy soha ne adjuk fel a nevelés reményt adó, jövőt formáló erejébe vetett hitünket.

II. János Pál pápával együtt mi is valljuk: az embereknek szükségük van M. Theresia von Jesu ragyogó példájára. Minden nemzet és minden generáció éhezi a megingathatatlan hitű, példaképként követhető, művelt, bátor, határozott, másokért felelősen küzdő, a szív egyszerűségét őrző nevelőket.

[88]

 

 

Ivanics M. Andrea SSND

 

 

 

 

 

 

 

IRODALOM

ALBERT GÁBOR A nevelés elméleti és történeti alapjai. A Kaposvári Egyetem digitális (e-learninges) tananyaga: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/albert_gabor/

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. Első ízben jóváhagyta IX. Pius Őszentsége és újból megerősítette 1923. június 23-án a szerzetesrendek Szent Kongregációja. Budapest, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó B. T., 1926.

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. II. ÉS III. RÉSZ. Szent Bonaventura könyvnyomda nyomása, Kolozsvár, 1913.

A WOMAN’S PLACE. What was the position of women in religious leadership in the nineteenth century?: http://www.sturdyroots.org/bc_awomansplace.htm

BASKA GABRIELLA, BÁBOSIK ISTVÁN, SCHAFFHAUSER FRANZ  Történelem, társadalom, nevelés. A gyakorlati pedagógia néhány alapvető kérdése. Sorozatszerkesztő: M. Nádasi Mária. 4. kötet, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, 2006: http://mek.oszk.hu/05400/05451/05451.pdf

XVI. BENEDEK PÁPA CARITAS IN VERITATE kezdetű enciklikája a püspököknek, papoknak és diakónusoknak az Istennek szentelt személyeknek, a krisztushívő laikusoknak és minden jóakaratú embereknek az ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban: http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/encyclicals/documents/hf_ben...

 

XVI. BENEDEK PÁPA DEUS CARITAS EST kezdetű enciklikája a püspököknek, a papoknak és diakónusoknak, az Istennek szentelt személyeknek és minden krisztushívőnek a keresztény szeretetről: http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/encyclicals/documents/hf_ben...

 

XVI. BENEDEK PÁPA SPE SALVI kezdetű enciklikája a püspököknek, papoknak és diakónusoknak, az Istennek szentelt személyeknek és minden krisztushívőnek a keresztény reményről,2007:

http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/encyclicals/documents/hf_ben...

 

BLATTENBERGER, MARIAI ALICIA, SSND A regensburgi hajósmester leánya. Kézirat. Fordította: Pálos M. Paschalis, SSND

 

CHRYSOSTOM, MARIA, SSND: 1946. The Story of Mother Mary Teresa of Jesus. Foundress of the Order the School Sisters of Notre Dame. Notre Dame Convent Press. Milwaukee Wisconsin

 

CSERNY RÓZSI 1930. Gerhardinger Mária Terézia tisztelendő anya életrajza. „VASÁRNAP” irodalmi és nyomdai műintézet Minorita Kulturház, Arad

 

EGYETEMES TÖRTÉNET NÉGY KÖTETBEN Szerkesztette: Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt, 1935-1937, a Magyar Szemle Társaság kiadása: http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0001/index.html

 

ENGL, MARIA CANISIA, SSND A Great School Sister, Teacher and Educator On the 125th Anniversary of the Death of Karolina Maria Theresia Gerhardinger: http://www.schulschwestern.de/mth/frameset.htm

 

ENGL, MARIA CANISIA, SSND 2010. Licht auf dem Leuchter. 25 Jahre nach der Seligsprechung unserer Gründerin Maria Theresia von Jesu Gerhardinger:

http://www.schulschwestern.de/seligsprechung/25_jahre/Licht%20auf%20dem%20L...

 

ENGL, MARIA CANISIA, SSND  Sent Out Into Time - The Foundation of the School Sisters of Notre Dame in its Socio-Cultural Context: http://www.sturdyroots.org/PDFs/Being%20Church/BC_Final%20Sent%20Out%20Into...

 

ERŐS VILMOS  2008. A XIX. századi német historizmus. Valóság LI. évfolyam 12. szám: http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=975&lap=0

 

FELDMANN, CHRISTIAN 1985. „Diese Frau weiß, was sie will” Die selige Maria Theresia von Jesu Gerhardinger (1797-1879) Gründerin der Kongregation der Armen Schulschwestern von Unserer Lieben Frau. EOS Verlag Erzabtei St. Ottilien

„Ez a nő tudja, mit akar” Jézusról nevezett Boldog Gerhardinger Mária Terézia (1797-1879) A Miasszonyukról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációjának alapítója. Fordította: Pálos M. Paschalis, SSND. Kézirat

 

FICHTE, JOHANN GOTTLIEB Reden an die deutsche Nation:  http://gutenberg.spiegel.de/buch/411

 

FINÁCZY ERNŐ 1934.  Neveléselméletek a XIX. században. Budapest, a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Kertész József Könyvnyomdája, Karcag: http://mek.niif.hu/07200/07285/07285.htm#n49

 

GÉCZY MÁRIA IMMACULATA, SSND 1941. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Rendjének története és nevelési rendszere. Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat R-T. Könyvnyomdája, Szeged

 

JÉZUSRÓL NEVEZETT GERHARDINGER MÁRIA TERÉZIA Levelek. I-XIII. kötet. München, 1979. Fordította: Pálos M. Paschalis, SSND. Kézirat

 

GRAVISSIMUM EDUCATIONIS MOMENTUM, a II. Vatikáni Zsinat deklarációja a keresztény nevelésről. 1965. A II. Vatikáni zsinat tanítása. A zsinati döntések magyarázata és okmányai. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest, 1986

 

GRAY, MARION W. Kameralismus: Die säkuläre Ökonomie und die getrennten Geschlechtersphären. WerkstattGeschichte 19, Ergebnisse Verlag, Hamburg 1998:http://www.werkstattgeschichte.de/werkstatt_site/archiv/WG19_041-057_GRAY_G...

 

HABÓK ANITA 2007. Friedrich Fröbel romantikus gyermekképe. Neveléstörténet. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola folyóirata. 1-2. szám: http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?act=menu_tart&rovat_mod=archiv&eid...

 

PROF. DR. HAUNERLAND, WINFRIED 2006. „Was die Zukunft bringen wird, steht in Gottes Hand“.Das Charisma der Schulschwestern vor den Herausforderungen der Gegenwart  Vortrag anlässlich der Eingliederungsfeier der Bayerischen Provinz der Armen

Schulschwestern, május 6.: http://www.schulschwestern.de/umstruktur/6_mai06/Festvortrag%20Professor%20...

 

HERBART, JOHANN FRIEDRICH 1932.  Pedagógiai előadások vázlata. Bevezetővel ellátta: Fináczy Ernő. Fordította: Nagy J. Béla. Budapest

 

HISTORISCHER RÜCKBLICK 2006. Die Tradition der Kinderarbeit in Deutschland. In: INDIEN: Schule statt Kinderarbeit Bildung als Ausweg aus der Armutsfalle. Siegburg, Februar. Nordelbisches Zentrum für Weltmission und Kirchlichen Weltdienst (NMZ) in Zusammenarbeit mit SÜDWIND e.V.: http://www.suedwind-institut.de/fileadmin/fuerSuedwind/Publikationen/2006/2...

 

II. JÁNOS PÁL PÁPA Maria Theresia von Jesu boldoggá avatásán (1985) elhangzott beszéde: Sr. Theresia – eine begnadete Erzieherin: http://www.rs-au.de/50_18.htm

 

JOB FERENC SEBESTYÉN 1839. A „Miasszonyunk”-ról nevezett szegény Iskolanővérek vallásos társulata tervezetének szelleme a női ifjuság nevelésére. Job Ferenc Sebestyén, császári udvari káplán és Karolina osztrák császárnő őfenségének gyóntatójától. Stadtamhof. Kézirat

 

KERESZTÉNY TEOLÓGUSOK ÉS BÖLCSELŐK LEXIKONA. Szerkesztő: Horváth Pál. Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-Filozófiai Nyitott Egyeteme: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/lex.htm

 

KISLEXIKON. http://www.kislexikon.hu

 

KUTTNER, MARY ANN, SSNDMother Theresa1s Missionary Spirit: http://www.sturdyroots.org/PDFs/Being%20Church/BC_Missionary%20Spirit%20fin...

 

MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON: http://lexikon.katolikus.hu/

 

Dr. MESZLÉNYI ANTAL: AZ EGYHÁZ ÉS A FRANCIA FORRADALOM. 1941: http://www.katolikus-honlap.hu/0807/meszlenyi7.htm

 

NÉMETH ANDRÁS 2006. A német pedagógiai historiográfia. Iskolakultúra 4.

 

PÁLOS M. PASCHALIS, SSND 2008. Utazás térben és időben. Jubileumi, bővített kiadás, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek magyarországi működésének 150. éve alkalmából. JEL Kiadó

 

PEKÓ M. ADRIEN, SSND A Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek tevékenysége. Kézirat

 

PUKÁNSZKY BÉLA 2006.  A nőnevelés évezredei. Gondolat

 

PUKÁNSZKY BÉLA Az intézményes nőnevelés két paradigmája a 18-19. századi Európában: „filantropizmus” és „neohumanizmus”: http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/books//keri-katalin-szerk-tarsadalmi-...

 

PUKÁNSZKY BÉLA-NÉMETH ANDRÁS 1996.  Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

 

PUSKELY MÁRIA, SSND 1995. Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz I-II. Bencés Kiadó

 

SZABOLCS ÉVA és RÉTHY ENDRÉNÉ 1999. Fröbel és a nőmozgalmak Magyarországon Magyar Pedagógia. 99. évfolyam 4. szám http://www.magyarpedagogia.hu/document/Szabolcs_MP994.pdf

 

TENORTH, HEINZ-ELMAR A kézmű dicsérete, az elmélet kritikája a németországi pedagógiai historiográfia helyzetéről. Magyar Pedagógia 97. évfolyam 2. szám 111-125.: http://www.magyarpedagogia.hu/document/Thenort_MP972.pdf

 

THE CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: http://www.newadvent.org/cathen

 

TORNAY KRISZTINA PETRA, SSND 2008. Az iskolanővérek lelkisége - Tűnődések egy női rend spiritualitásáról. Marianum. Az erdélyi iskolanővérek nyomában, 1858-2008. Debrecen

 

TÓTH TAMÁS A napóleoni egyetemtől a humboldti egyetemig: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/Tarsfil/kut/tanulm/toth2.htm

 

URBÁN FERENC 1934. Legyetek követőim mint én Krisztusé. 12 elmélkedés Mária Terézia Anya erényeiről. Tir. „Sonntagblatt”, Timişoara IV.

 

VITÁRI ZSOLT Birodalomból birodalom. „Németország” 1815–1871.

Készült az MTA-PTE „Magyarország, Európa és Ibero-Amerika” Kutatócsoport támogatásával: http://nemettortenelem.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/Publ/Vitari%20publ/9N%...

 

Dr. WESZELY ÖDÖN Pedagógia. A neveléstudomány rendszere rövid összefoglalásban. Második, átdolgozott kiadás. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Budapest: http://mtdaportal.extra.hu/books/weszely_odon_pedagogia.pdf

 

WIKIPEDIA: http://hu.wikipedia.org

 

WOMAN OF COMMITMENT HONORED IN THE VALHALLA. 1998. Placement of a Bust of Mary Theresa of Jesus Gerhardinger (School Sister of Notre Dame) int he Valhalla near Regensburg. September 3, 1998. Documentation. Provincialate of the School Sister of Notre Dame, Unterer Anger 2. Munich

 

ZEHETMAIR, HANS Mother Theresa: Pioneer in Women’s Rights and Human Rights: http://www.sturdyroots.org/PDFs/MT-Pioneer%20Woman.pdf

 

ZIEGLER, S. LEOBGID, SSND Vignettes of King Ludwig and his Support of Mother Theresa Taken from “Mutter Theresia”: http://www.sturdyroots.org/bc_bavarianhof.htm

 

ZIEGLER, M. LEOBGID, SSND Mutter Theresia von Jesu Gerhardinger Gründerin der Armen Schulschwestern von Unserer Lieben Frau 1797-1879 Ihr Leben und ihr Werk. Verlag Schnell & Steiner München. Kiadási év nélkül. A Jézusról nevezett Gerhardinger Terézia anya a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek alapítójának élete és műve 1797-1879. Fordította: Pálos M. Paschalis, SSND. Kézirat

 

 




[1]

XVI. BENEDEK PÁPA Spe Salvi kezdetű enciklikája a püspököknek, papoknak és diakónusoknak, az Istennek szentelt személyeknek és minden krisztushívőnek a keresztény reményről. Mária, a remény csillaga 49 

[2]

M. Theresia von Jesu 1848. július 15. és 20. között írt leveléből

[3]

1833-ban alapított  Congragatio Sororum Scholasticarum Pauperum a Nostra Domina (Arme Schulschwestern von Unserer Lieben Frau, School Sister of Notre Dame, Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja) nevének hivatalos rövidítése

[4]

Az SSND társult tagjai azok a nők és férfiak, akik szeretnének részt venni az iskolanővérek küldetésében, miközben továbbra is a maguk választotta életformát folytatják.

[5]

Karolina Gerhardinger, szerzetesnevén: Maria Theresia von Jesu - Jézusról nevezett Mária Terézia - (1797, Stadtamhof - 1879, München) az SSND alapítója

[6]

XVI. Benedek pápa Spe Salvi kezdetű enciklikája a püspököknek, papoknak és diakónusoknak, az Istennek szentelt személyeknek és minden krisztushívőnek a keresztény reményről. A keresztény remény igazi formája 25.

[7]

Friedrich Wilhelm August Fröbel (vagy Froebel), (1782-1852), német pedagógus

[8]

„Ha bárhol kézírást találnak tőlem, semmisítsék meg anélkül, hogy másolatot készítenének róla.” (M. Theresia von Jesu 1877-ben írt végrendeletéből)

[9]

Az SSND alapítójáról két hiteles fénykép maradt fenn: egy idős korában készült útlevélkép és ravatali képe. Szerencsére hivatalos ügyekben kormányhivatalokhoz, egyházi személyekhez írott és rendtársai számára lelki útmutatásként megfogalmazott levelei szép számmal megőrződtek, azonban pedagógiai tárgyú feljegyzései megsemmisültek.

[10]

1836. június 9-én írt leveléből

[11]

M. Theresia von Jesu 1850. február 12-én, Gaspar Schmee-nek írt leveléből

[12]

M. Theresia von Jesu 1850. február 12-én, a Felső-bajorországi Királyi Kormányhoz írt leveléből

[13]

M. Theresia von Jesu 1867. február 15-én írt leveléből

[14]

M. Theresia von Jesu 1851. március 24-én írt leveléből

[15]

GÉCZY MÁRIA IMMACULATA: A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Rendjének története és nevelési rendszere. 18. o.

[16]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 133. pont. 101-102. o.

[17]

Vö. A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 124. pont. 95. o.

[18]

Uo. 143. pont. 108. o.

[19]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 518. o.

[20]

JOB FERENC SEBESTYÉN: A „Miasszonyunk”-ról nevezett szegény Iskolanővérek vallásos társulata tervezetének szelleme a női ifjúság nevelésére. 20. o.

[21]

GÉCZY MÁRIA IMMACULATA: A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Rendjének története és nevelési rendszere. 35-36. o.

[22]

Uo. 19. o.

[23]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 145. pont. 109. o.

[24]

GÉCZY MÁRIA IMMACULATA: A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Rendjének története és nevelési rendszere. 37. o.

[25]

Uo. 37. o.

[26]

Vö. uo. 37. o.

[27]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 529. o.

[28]

GÉCZY MÁRIA IMMACULATA: A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Rendjének története és nevelési rendszere. 19. o.

[29]

M. Theresia von Jesu 1859. július 30-án írt leveléből

[30]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 131. pont. 99. o.

[31]

Uo. 144. pont. 108. o.

[32]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet 517. o.

[33]

Ép testben ép lélek

[34]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 149. pont. 110-111. o.

[35]

M. Theresia von Jesu 1848. március 5-én írt leveléből

[36]

Uo. 135. pont. 103-104. o.

[37]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 512-513. o.

[38]

Uo. 515. o.

[39]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 143. pont. 108. o.

[40]

M. Theresia von Jesu 1841. május 20-án írt leveléből

[41]

Uo. 148. pont. 110. o.

[42]

Uo. 137-138. pont. 105. o.

[43]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 527., 529. o.

[44]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 134. pont. 102-103. o.

[45]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 527. o.

[46]

Uo. XV. Fejezet. 529-530. o.

[47]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 150-151. pont. 111. o.

[48]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 501-502. o.

[49]

A szerzetesek fogadalmat tesznek az engedelmességre, tisztaságra és szegénységre. Egyes szerzetesrendek tagjai saját rendjük karizmájának (és ebből fakadó hivatásuknak) megfelelően negyedik fogadalommal is elkötelezik magukat. A három fogadalmon kívül „az iskolanővérek még egy negyediket, a női ifjúság nevelésére és tanítására vonatkozót is tesznek.” (JOB FERENC SEBESTYÉN A „Miasszonyunk”-ról nevezett szegény Iskolanővérek vallásos társulata tervezetének szelleme a női ifjúság nevelésére. 60. o.)

[50]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA. XV. Fejezet. 502. o.

[51]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. I. RÉSZ. A fölvétel, az újoncidő és a fogadalomtétel. 1. fejezet. A jelentkezők fölvétele. 6. pont. 9. o.

[52]

Vö. M. Theresia 1855-ben, a nővéreknek írt körlevelének szövegével

[53]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. I. RÉSZ. A fölvétel, az újoncidő és a fogadalomtétel. 1. fejezet. A jelentkezők fölvétele. 6. pont. 12. o.

[54]

Uo. II. RÉSZ. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 129. pont. 98. o.

[55]

M. Theresia von Jesu 1859-ben, az észak-amerikai területen élő, ideiglenes szerzetesi fogadalmukra készülő novíciáknak írott leveléből

[56]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 128. pont. 98. o.

[57]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA XV. Fejezet. 520-521. o.

[58]

M. Theresia az iskolanővéreket egyházmegyéjébe hívó Csajághy Sándor püspöknek, 1859-ben írt leveléből

[59]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés 132. pont. 100. o.

[60]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA XV. Fejezet. 515-516. o.

[61]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 5. fejezet. A klauzura. 107. pont. 84-85. o.

[62]

Uo. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 140. pont. 106. o.

[63]

M. Theresia 1853 novemberében írt leveléből

[64]

M. Theresia 1841. május 20-án írt leveléből

[65]

M. Theresia 1859. április 24-én írt leveléből

[66]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA XV. Fejezet. 514. o.

[67]

M. Theresia von Jesu 1836. augusztus 27-én írt leveléből

[68]

Vö. M. Theresia von Jesu 1851 augusztusában írt levelével

[69]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK SZENT SZABÁLYAINAK ÉS KONSTITUCIÓINAK MAGYARÁZATA XV. Fejezet. 522. o.

[70]

Uo. 523. o.

[71]

Uo. 523. o.

[72]

Uo. 523. o.

[73]

Uo. 523. o.

[74]

Uo. 524. o.

[75]

Uo. 525. o.

[76]

Uo. 526. o.

[77]

Uo. 525. o.

[78]

Uo. 530. o.

[79]

M. Theresia von Jesu 1854. december 11-én írt leveléből

[80]

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK TÁRSULATÁNAK SZABÁLYAI ÉS KONSTITUCIÓI. II. Rész. A nővérek kötelességei. 7. fejezet. A napirend. 157-158. pont. 115-116. o.

[81]

M. Theresia von Jesu 1871-ben, a nővéreknek írt körleveléből

[82]

JOB FERENC SEBESTYÉN A „Miasszonyunk”-ról nevezett szegény Iskolanővérek vallásos társulata tervezetének szelleme a női ifjúság nevelésére. 30. o.

[83]

M. Theresia von Jesu 1850. június 11-én írt leveléből

[84]

M. Theresia von Jesu 1852. október 20-án írt leveléből

[85]

M. Theresia von Jesu 1850 július 5-én írt leveléből

[86]

M. Theresia von Jesu 1852 márciusában írt leveléből

[87]

HANS ZEHETMAIR: „Ja man könnte Schwester Maria Theresia als eine der wichtigsten Vorkämpferinnen für Frauenrechte und Menschenwürde in unserem Raum bezeichnen.” Woman of Commitment Honored in the Valhalla. 38. p.

[88]

Vö. II. János Pál pápa 1985. november 17-én, M. Theresia von Jesu boldoggá avatási szertartásán mondott beszédének szövegével





| Az Erdélyi Tündérkert Alapítvány és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közös honlapja | Lépjen kapcsolatba velünk |
| www.erdelyitunderkert.hu | www.marosszekikodalygyermekkar.hu | Cím: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 20-26. |
| Postai címek: 545500 Szováta, Tavasz u. 91. Románia, 1092 Budapest, Knézich u. 5-7. | Telefon: +40 743 862 517, +36 30 689 01 67 |