Dimanikus idézet

„Minden jó kicsiben kezdődik.” - Boldog Terézia anya

Tündérkert évkönyv

Előszó

 

2004 szeptemberében egy közepes méretű személyautóval érkeztünk Szovátára, benne az Erdélybe való kiköltözéshez szükséges holmik és két elszánt, lelkes és a pillanattól megrendült tanárnő. A Sándor-villához kanyarodtunk, mert ideiglenesen ennek a földszintjén rendezkedhettek be, hogy Szovátán és környékén iskolákban, vagy iskolán kívül magyar népdalt és egyházi éneket tanítsanak a gyerekeknek.

Egyikük szerzetesnővér, másikuk társult tag, az iskolanővérek nemzetközi katolikus szerzetesrendjének tagjai mindketten. Bátor nők, akik „boldogok, hiszen álmodni mernek és álmukért kemény pénzzel fizetnek.”

            Évek óta készültek erre a lépésre és maguk is alig hitték, hogy megvalósult. Nem volt konyha, az egyre hidegebbé váló időben fűtés és melegvíz, de ez nem zavarta őket. Volt olyan időszak, amikor naponta 6-8 km-t gyalogoltak, hogy eljussanak az iskolába és a templomba. Kodály és Bartók nyomán, a határon túli magyarság képzésének, az éneklés, a zene és a zenei képzés teljes embert formáló hitének elkötelezve azokhoz jöttek, akiknek nincsenek olyan lehetőségeik, mint az anyaország jóléti körülményei közt élő gyerekeknek. 

            2010-ben 7 faluban valamint Szovátán működik az Erdélyi Tündérkert Alapítvány Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórusa, Nyárádköszvényesen és Mikházán a felnőttek énekkara, és eddig több mint 500 tanítvány tanul furulyát, éneket délutáni és hétvégi mozgóiskolában. 12 turnét- főként magyarországi körutazást tettek együtt, és a Kárpát-medencei Kodály verseny, valamint a komlói nemzetközi Kodály Zoltán kórusverseny díjazottjai.

            De nem ezek a számok-jelek a fontosak, hanem az a csoda, ami megnyílik a kórus hallgatói számára. „Amíg a nővérek nem jöttek ide, mi nem tudtuk, hogy ilyen tehetségesek a gyermekeink”- mondta az egyik nyárádmenti apuka. Lélek-nyitogató hallani a gyerekeket, reményt adó látni, hogy mire képes az elkötelezett és szakmailag minőségi pedagógia munka. Mert nemcsak kórus, hanem közösség is formálódott a Tündérkert fái közt, és nemcsak a székely gyermekek gazdagodnak-fejlődnek zeneileg, kulturálisan, hanem mindenki, aki találkozik velük: emberségből, tisztességből és természetes jóságból kap leckét.

            A 2010-es kórusverseny díjesője után az Erdélyi Tündérkert tündérei úgy látták, hogy itt az ideje megállni és a körbenézni erről a pontról: végigfuttatni a szemüket a panorámán, ami most feltárul. Így született ez az évkönyv. Vallomások, emlékezések, a kórus tagjainak fotói: ezek a feltáruló táj elemei.   Itt-ott megható, másutt kedves, örömöt és reményt sugárzó írások: belsőnk érzékeny, hálára és csodálkozásra képes húrjait érintik.

           

            Hiszem, hogy Aki elkezdte az Erdélyi Tündérkert két alapítójában, Verában és Gabiban a jót, folytatja is, és nem adja szűkösen a Lelket: a lelkesedés, a reményadás, az öröm és játék Lelkét, ami kapcsolatokat teremt, növekedést és belső fényt ad és mintát arra, hogy merjünk álmodni s ne féljünk álmainkért kemény pénzzel fizetni.

 

 

Kelt 2010 augusztus 16-án                         Tornay Krisztina Petra SSND





| Az Erdélyi Tündérkert Alapítvány és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar közös honlapja | Lépjen kapcsolatba velünk |
| www.erdelyitunderkert.hu | www.marosszekikodalygyermekkar.hu | Cím: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 20-26. |
| Postai címek: 545500 Szováta, Tavasz u. 91. Románia, 1092 Budapest, Knézich u. 5-7. | Telefon: +40 743 862 517, +36 30 689 01 67 |